Magyar Díszítőkő Kft. - A Magyar Díszítőkő Kft. csoport tagja

Keszthelyi soros kövek, keszthelyi rusztikus kő, keszthelyi mediterrán kő, terméskő

Értékesítés:
8360 Keszthely, Bécsi kapu u. 5.
Tel.: 06 (83) 510-440;
Fax: 06 (83) 510-441

Magyar Díszítőkő Kft.
8360 Keszthely, Bessenyei út 27.

KARMACSKŐ®
ami természetes ...
Karmacska
KARMACSKA a hangya igaz története ...

| 1. oldal | 2. oldal | 3. oldal |

Római-kori épület feltárása Hévíz Egregy városrészében

3. rész

Müller Róbert

Találgatásra vagyunk ítélve az épület pusztulását illetően is. Talán a 168-ban kitört szarmata háború rovására írhatjuk ezt is, amikor a környék többi kora császárkori települését is elpusztították a betörő barbárok.

A 2. század végén elnéptelenedett települések jó része lakatlan maradt, a Septimius Severus császár uralkodásához köthető felvirágzás inkább Pannónia határvidékén figyelhető meg. Az egregyi épület azonban kivétel, ez rövidesen újra lakottá vált. Alaprajzi elrendezése is megváltozott. A keleti oldalon a porticust, a nyugatin a fürdő falait lebontották. A bejárat átkerült a nyugati oldalra. Itt egy 3.4 és egy 2.4 m széles, hosszú folyosón át lehetett az épület belsejébe jutni. A két folyosót elválasztó falat az északnyugati sarokban egyszerűen a meleg vizes fürdőhelyiségek padlójára falazták rá. Az előző periódus déli folyosójának nyugati végén egy 4.2 x 4.2 m-es helyiséget alakítottak ki, amely jó minőségű, öntött terrazzo padlót kapott. A középső tömb belső osztófalait is lebontották és újakat emeltek, keleti felén egy észak-dél irányú helyiséget alakítottak ki, a nyugati részét kelet-nyugat irányban osztották ketté. A délnyugati részen további falakat emeltek, és így, két keskeny, alig 1.5 m széles rész között egy „T"-alakú, jó minőségű terrazzo padlóval borított felület jött létre. A furcsa alaprajzi elrendezésből érdekes következtetésre juthatunk. A belső falak alapozása alig mélyül 20 cm-t a padló alá. Ezek nem hordtak a plafonig érő falakat, hanem csak kb 80 cm magasak voltak, és az volt a rendeltetésük, hogy az agyagból épített pódium leomlását megakadályozzák. Itt ugyanis egy keleti Napistennek, Mithrasnak rendeztek be egy szentélyt. Ezekre jellemző, hogy két oldalt, a fal mellett pódiumot emeltek, és ezen helyezkedtek el a hívők, ill. rendeztek lakomát, a szertartás alatt. A szentélybe a keleti oldalon volt a bejárat. Ezt a magyarázatot erősíti meg, hogy a bejárattal szemben, a tömb keleti zárófalánál két homokkőből faragott oltár bázis került elő, és a bejárattól északra talált pilléralapozáson is egy oltár állhatott eredetileg. (Sajnos a feltárás befejezése után, 2003. szeptemberében mindkét oltár alapot ellopta valaki, és a rendőrségi nyomozás eddig nem járt eredménnyel.) Mithras kultusza a 2-3. században birodalomszerte, így Pannóniában is általánosan elterjedt. Példaként említhetjük, hogy Poetovio városából - ez a mai Ptuj - három szentélyt is ismerünk. Általában különálló épületeket emeltek, de előfordult, hogy az egregyihez hasonlóan, egy-egy villa belsejében alakították ki a szentélyt. A Mithras szentélyeket szinte kivétel nélkül erőszakosan rombolták le, méghozzá minden esetben a 4. század elejétől a keresztények. Ezért általában a szentélyek körül elásva, előkerültek az oltárok, és a kultusz egyéb tárgyai. Ezeket itt nem találtuk meg, talán ha mindenütt felszedtük volna a későbbi járószinteket, mi is rátaláltunk volna ezekre. E periódus 3. századra keltezését erősíti meg, hogy az egyik padlón Gordianus szászár (uralkodott 238-243 között) érmét találtuk.

A Mithras szentély feltételezhető lerombolása után egyéb átalakításokat végeztek az épületen. A belső tömbben nem csak a szentély falát, de a többi falat is visszabontották. (Ekkor bonthatták le a két agyagból emelt pódiumot is.) Teljesen átalakították az épület nyugati végét, minden bizonnyal azért, mert a több mint két évszázada álló falak tönkrementek. A délkeleti részen lévő épületszárnyat ugyanezért erősíthették meg pillérekkel. A nyugati oldalon egy rövidebb, alig 1.3 m széles, új, hozzá csatlakozva az épület teljes szélességében pedig egy 3 m széles folyosót alakítottak ki, az épület észak-nyugati sarkához csatlakozó szárnyat teljesen.

Hévíz egregyi városrészén a környék egyik legjelentősebb császárkori településének maradványait rejti magában a föld, amely csaknem négy évszázadon át, az 1. század első felétől az 5. század elejéig volt lakott. A számos épületből álló település most feltárt és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. A konzerválás 2004. nyarára készült el a villától kb. 2 kilométerre lévő karmacsi kőbánya (Karmacskő ®) anyagából. A képen látható a régi falazat, melyet konzerválás és bemutatás céljából a bányánkból származó kővel egészítettek ki.

[1] [2] [3]

<<< Vissza a cikkekhez